Annak ellenére, hogy tisztában vagyunk tartósságukkal, az arany alapú pótlások egyre jobban háttérbe szorulnak. Ennek oka elsősorban az aranyötvözetek rendkívül magas ára. Éppen ezért egy ilyen pótlásnál nagyon meghatározó a precíz, jól tervezhető megvalósítás. Egy onlay készítésén keresztül mutatjuk be, hogy a technológia segítségével hogyan tudunk gazdaságosan nemesfémekkel dolgozni.
Kiindulási állapot
A bal alsó 6-os fogon az onlay cseréjét tervezzük.
Analóg lépések
Az előkészítés ennek megfelelően történt. A lenyomat alapján egy szekciós és egy másodmodellt készítettünk.
Digitális lépések
CAD
Ezután a hagyományos viaszmintázás helyett a modell beszkennelése és az onlay digitális tervezése következett. Ez lehetőséget adott számunkra, hogy az ötvözet fajsúlya alapján pontosan meghatározzuk az onlay leendő súlyát.
Az alapanyag
Az ötvözet választása is a költséghatékonyságot szolgálta: a hagyományos inlay/onlay arany ötvözetek helyett (>80% Au) egy csökentett aranytartalmú arany-ezüst ötvözetet (55% Au – 30% Ag) választottunk. Ennek legnagyobb előnye a kisebb fajsúlyban jelentkezett. Ebben az esetben pontosan 1g nemesfémet takarítottunk meg emiatt.
CAM
Ezután a tervet viaszból kimartuk, ami szintén computer-vezérelt folyamat. Az illeszkedést ezután hagyományos módon tudtuk ellenőrizni a mintán. A precíz gyártásnak köszönhetően módosításra nem volt szükség.
Analóg lépések
Csapozás és öntés következett, a megszokott módon. A tömbből mart viasz ugyanúgy viselkedik mint a hagyományos, ezért a jól bevált beágyazási eljáráson nem kellett változtatnunk.
Öntés után az onlay jól illeszkedett a mintára. A kontakpontok a tervnek megfelelően kissé túldimenzionáltak voltak. A mesialis és distalis terület polírozása után észrevehető, hogy az okklúziós pontok ideálisan, a zárólécen és csücsök-gödör találkozásoknál helyezkednek el.
A kidolgozás és a polírozás a jól bevált módon történt. Ezután a pótlás készen állt a beragasztásra.
Az új onlay átadás után
Az analóg és a digitális technológia együttes használatával egy nemesfém pótlás esetén pontosan meg tudjuk határozni a felhasználandó ötvözet súlyát, így a végső árral már a gyártás előtt tudunk kalkulálni. Nem mellékesen ez a legprecízebb és így a leggazdaságosabb módja az ötvözetek felhasználásának.
Fogorvosi munka: dr. Molnár Bertold
